Darázs!:)
Ezek itt a DARAZSAK!!!:)
MEGJELENÉSÜK :
Néhány centiméteres, sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok, melyek nyugalomban szárnyaikat hosszában összehajtva tartják a test kétoldalán. Euszociális állatok, fullánkjuk és mérgük van, közeli rokonai a méheknek. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből.
ÉLETMÓDJUK :
A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó él. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, s ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, mivel veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elhajtani, hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál.
Nem minden darázs él társadalomban. Vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiba építik ki. A kialakított fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárvák ezekből táplálkoznak.
SZAPORODÁSUK :
Tavasszal felébrednek és elkezdik a fészeképítést. Ezek lehetnek 10 – 80 cm nagyságúak, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak és mindegyik sejt egy petét kap az új királynőtől. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából július hónapra. A darazsak több utód generációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb a dolgozó nőstények száma. A dolgozók növelik a fészek nagyságát, újabb sejteket adnak hozzá, etetik a lárvákat.
DARÁZSCSÍPÉS :
A darazsak csípésükkel, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberekbe is. A csípés során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, mely gyulladást okoz. A darázscsípés helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben a rosszullét jele mutatkozik azonnal forduljunk orvoshoz. A darázscsípés egyes emberekre nézve igen veszélyes, van akinél olyan allergiás következményekkel jár, ahol csak az orvosi segítség mentheti meg a pácienst. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázscsípés. Azonban a darazsakra is számos veszély leselkedik.
A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. A méreganyag toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb.
A darázscsípés tünetei:
Enyhe tünetek (egyetlen darázs csípése):
- Testszerte viszketés, bőrpír.
- Csalángöbök kialakulása.
Súlyos tünetek (többszörös darázscsípéskor):
- Sejt- és szövetkárosodás
- Bevérzés
- Vérnyomásesés
- Fokozott bélműködés
- Szédülés
- Ájulás
- Légzési nehézség
- Vérvizelés
- Bénulás
- Beszédkiesés
Életveszélyes állapot (többszörös darázscsípéskor vagy allergia esetén):
- Szapora pulzus
- Kipirult bőr
- Alacsony vérnyomás (még fekve is)
- Csalánkiütés
- Fulladásérzés
- Szédülés
- Általános gyengeség érzése
- Halálfélelem
- Ziháló légzés
- A szem, fül, ajkak, nyelv és az arc duzzanata
- Vérnyomásesés miatti ájulás és eszméletvesztés
- Szívritmuszavar
ÉRDEKESSÉG :
Egy kutatás szerint a keleti lódarázs (Vespa orientalis) kültakarójába ágyazott xantopterin segítségével a fényt elektromos energiává alakítja, ami megmagyarázza, miért aktívabbak ezek a darazsak magasabb fényintenzitásnál. A fényenergia hasznosításának pontos biokémiai mechanizmusát még nem sikerült felderíteni, jelenleg ez egy aktív és fontos kutatási terület (Plotkin et al., Naturwissenschaften (2010) 97:1067–1076).[1][2][3]